Mindent a házityúkról

Columella a tyúkokról

Columella Krisztus születése után 42 évvel írt egy 12 kötetes könyvet De re rustica címmel. Ez a mezőgazdaságról, a római családi birtokok irányításáról szóló írás foglalkozik a tyúkokkal is. Alább a 8. könyvből közlök részleteket:

"A különféle tyúkfajtákról, a tyúkudvar madarainak beszerzéséről és etetéséről

Először azokról az állatokról fogok beszélni, amiket a birtokon belül nevelnek.Nem általánosan elfogadott, hogy minden fajtát, amiről az imént beszéltünk, a falusiaknak ott kellene tartaniuk; ami a tyúkokat illeti, ez az, amiben senki nem kételkedik. A tyúkoknak három fajtáját különböztetünk meg: a baromfiudvarba való tyúkokat, a vadakat és az afrikaiakat.

Baromfiudvarba való tyúkoknak nevezzük azokat, amiket rendszerint minden tanyán látni; a vadtyúk az, amelyik hasonló az előzőhöz, a madarászok szokták befogni, és amelyből bőségesen van a Ligur-tenger azon szigetén, melyet a tengerészek Gallinaria-nak neveztek el, ezen szárnyas neve után; és az afrikai, melyet majdnem mindenki numídiai tyúk néven ismer, és a gyöngytyúkra hasonlít, kivéve abban, hogy a bóbitája és a taraja piros, nem pedig kék, mint ennek a madárnak. (Folytatni fogom.)

 

 

A kereszténység szerepe a tyúk elterjedésében

 Egy angol-német közös kutatás eredményeként azt állítják a kutatók, hogy Európában a kereszténység elterjedésével együtt járt a megnövekedett tyúkhús és tojásfogyasztás. Ennek okát ők a kötelező böjtben látják, lévén jelentős időszakai az évnek, amikor nem lehetett négy lábú állat húsát enni. Ezért maradtak a szárnyasok és a tojásaik. Ráadásul az embernek hosszabb ideig tojást termelő, meg szelídebb, az emberrel és egymással könnyebben megférő tyúkok kellettek. A cikk arra utal, hogy ennek a két tulajdonságnak a hordozó génjeit megtalálták és elterjedni látták a kutatók. A cikk (nem a tanulmány) itt olvasható teljes terjedelmében: https://www.nouvelobs.com/sciences/20170503.OBS8893/comment-le-christianisme-a-influence-l-evolution-des-poules.html